Sziasztok :)

Sokaktól szoktam hallani, hogy hiába imádkoznak valamiért, Isten nem segít nekik. Nem kapják meg soha azt, amit kérnek. Meg szoktam kérdezni, hogy miket szoktak kérni? Mikor apróságokat mondanak, meg szoktam őket nyugtatni, hogy biztos meg fogják kapni, ha tényleg a hasznukra válik. Én a Teremtővel a kacsolatunkat úgy fogom fel, mint egy szülő-gyermek kapcsolatot. Hiába szeretne a gyerek még csokit, a szülő tudja, hogy nem adhat neki többet, hiszen az nem válik a javára, nem egészséges. Lehet, hogy a gyerek nem fogja érteni, miért nem kaphatja meg, hiszen finom, nem hiszi, hogy rossz lenne. Ugyan így Égi Atyánk is megadja, amit kérünk, de sosem fog olyat adni, ami nekünk árthat még akkor sem, ha nagyon kérjük, hiszen szeret minket. Lehet, hogy még nem értjük, miért nem kapjuk meg, de ahogy nagyobbak leszünk, vagy szülők leszünk, biztos meg fogjuk érteni. Találtam egy képet, ugyan nem Istenről, hanem Jézusról szól, de nagyon jól ábrázolja a helyzetet, remélem nektek is tetszeni fog :)

Sziasztok :)

Nemsokára itt a karácsony és nekem egy pillanatig sem volt kétséges, hogy ünnepeljem-e, mikor egy blogra tévedtem, ahol ez vita tárgya volt. Megtudtam, hogy vannak olyan szervezetek, ahol nenm tarthatják meg a tagok a karácsonyt. Mivel a Bibliára hivatkoztak, így szerettem volna utána járni, hogy pontosan hogy is van ez.

Kezdem a vitás résszel: a karácsony egy pogány ünnep. Ahogy én olvastam, ez félig igaz. Volt régen a pogányoknál egy ünnep az év ezen részén. Például Rómában Szaturnáliának, a földművelés istenének tartott ünnepe december 17-25 között. Ilyenkor szokás volt mindent fénnyel borítani, engesztelni az istent, hiszen a föld termésétől tényleg életek függtek akkoriban. Örökzöld ágakkal díszítették az ünnepség helyszínét. Karácsonyfa akkor még sehol sem volt, azt a XVIII. században vették fel a szokások közzé.

Miután a kereszténység államvallás lett, törvényessé tették Jézus születésének megünneplését. Senki sem tudta, hogy mikor született, ám mindenki szeretett volna megemlékezni róla, hiszen az anyák tudják, hogy a születés mekkora csoda, főleg a Megváltónké.... Akkoriban január 6. volt kijelölve a megemlékezésre, vízkereszt ünnepén. 325-ben összeült a nikai zsinat, ahol ezt az időpontot áttették december 25-26-ra. Nem találtam hiteles forrást az időpont megváltoztatására, de sok szakvéleményt olvastam róla. Az egyikben az állt, hogy a megtért pogányoknak szerettek volna kedvezni ezzel. Hogy a pogányok ne érezzék a sok ünnepük hiányát és ne gondoljanak pogány istenekre, azzal próbálták segíteni őket, hogy az egyik ünnepükhöz közeli időpontba rakták Jézus Krisztus születésének megemlékezését. Szerintem - és ismétlem, hogy ez csak az én véleményem - sokat segíthetett ez a megoldás a pogányoknak. Nem könnyű valami olyasmin változtatni, amiben nevelkedtél.

Végül a mai szokások kialakultak, bár párhuzamokat lehet vonni a régi pogány hagyományok és a karácsony szokásai között.

Hogy ünnepeljük-e? Sok érv szól ellene és mellette is. Ellene szól, hogy esetleg bepiszkolhatnánk Krisztus születésének emlékét azzal, hogy pogány szokásokat gyakorlunk. Másrészt Jézus maga sosem kérte, hogy emlékezzünk meg a születéséről. Viszont mellette szól az, hogy a pogány hagyományok hamarabb voltak, mint például a zsidóság. A zsidóság hivatalosan csak azután lett Isten népe, miután elmenekültek Egyiptomból. Viszont már jóval ezelőtt rengetek szokás kialakult, lásd az egyiptomiakat. Így nem meglepő, hogy az emberek berögzült szokásaikat belevitték az ünnepekbe, mikor áttértek a keresztény hitre. Ráadásul ma senkinek nem az jut eszébe a karácsonyfáról, hogy régen pár nappal karácsony előtt mit is ünnepeltek a pogányok és igazából senkit nem érdekel. Ők egyszerűen csak megmelékezni szeretnének vagy kimutatni a szeretetüket nem csak a családjuk, hanem mások iránt is. Most jönne az a sablonos mondat, hogy nem csak ilyenkor kellene. Teljesen igazatok van: nem csak ilyenkor kellene. Ám a mai rohanó életünkben van rá más alkalom, mikor pont ezért kapunk egy kis szabad időt? Nem csak annyi időnk szokott maradni munka után, hogy zsák módjára bedőljünk az ágyba? Mindennek van jó és rossz oldala is, nem csak az egyiket kell nézni, hanem mindkettőt, ha teljes képet szeretnénk kapni.

Mit gondol erről Isten? Nem tudom. Egy Bibliai verset találtam, ami most pont ide illik és gyönyörűen leírja, hogy mennyire tiszteletben kellene tartanunk a másik döntését:

Van, aki különbséget tesz a napok közt, a másik meg minden napot jónak tart. Kövesse mindenki a maga meggyőződését. Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi. S aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszi, és ő is hálát ad Istennek.

(Róma 14:5,6)

Mennyei Atyánk a legnagyobb erőt adta nekünk: a szabad akaratot és bölcsességet is adott hozzá, hogy tudjunk dönteni. Igyekezzünk ezt tiszteletben tartani és az Úrra hagyni a döntést. Én pedig úgy zártam le magamban ezt a kérdést, hogy imában megbeszéltem Égi Atyámmal. Remélem ti is rendbe tudjátok rakni ezt a kérdést.

Rosette 

Jézus Krisztus nemzetségtáblája. Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Ábrahám fiának Dávidnak volt a fia.

2
Ábrahám fia Izsák volt, Izsák fia Jákob, Jákob fiai pedig Júda és ennek testvérei.

3
Júda fiai Fáresz és Zára Támártól, Fáresz fia Ezron, Ezron fia Árám.  

4
Árám fia Amináráb, Amináráb fia Naasszon, Naasszon fia Szálmon.  

5
Szálmon fia Booz Ráhábtól, Booz fia Obed Ruttól,  

6
Obed fia Jessze, Jessze fia pedig Dávid király.

7
Dávid király fia Salamon volt Uriás feleségétől.  

8
Salamon fia Roboám, Roboám fia Ábia, Ábia fia Áza,  

9
Áza fia Jozafát, Jozafát fia Jorám, Jorám fia Oziás, Oziás fia Joátám, Joátám fia Ákáz, Ákáz fia Ezekiás,  

10
Ezekiás fia Manasszes, Manasszes fia Ámon, Ámon fia Joziás,

11
Joziás fiai pedig Jekoniás és ennek testvérei a babiloni fogság idején.

12
A babiloni fogság után Jekoniás fia Szálátiel volt, Szálátiel fia Zorobábel,

13
Zorobábel fia Ábiud, Ábiud fia Eliákim, Eliákim fia Ázor,

14
Ázor fia Szádok, Szádok fia Ákim, Ákim fia Eliud,

15
Eliud fia Eleázár, Eleázár fia Mátán, Mátán fia  

16
Jákob, Jákob fia pedig József, Mária férje, aki a Krisztusnak nevezett Jézust szülte.

17
E szerint a nemzedékek összege: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságig tizennégy nemzedék és a babiloni fogságtól Krisztusig tizennégy nemzedék.  

18
Jézus születése. Jézus Krisztusnak ez az eredete: Anyja Mária József jegyese, még egybekelésük előtt méhében fogant a Szentlélektől.

19
Férje, József, igaz ember volt és, mivel nem akarta rossz hírbe hozni, az volt a szándéka, hogy titokban bocsátja el.  

20
Miközben ezen gondolkodott, álmában megjelent az Úr angyala és így szólt: "József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, hiszen a Szentlélektől van áldott állapotban

21
Fiút fog szülni, akit te Jézusnak nevezel, mert ő szabadítja meg népét bűneitől." 

22
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavával mondott:

23
"Íme a szűz méhében fogan és fiút szül, És Emmanuelnek fogják hívni." Ez azt jelenti: Velünk az Isten

24
József erre fölébredt álmából és úgy cselekedett, amint megparancsolta az Úr angyala.  

25
Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg a világra nem hozta (elsőszülött) fiát, akit Jézusnak nevezett.

Szeretném leírni nektek, hogy mi az, ami nekem minden nap erőt ad, hogy tovább menjek és türelmes tudjak maradni (tudni kell rólam, hogy igazi lobbanékony csaj vagyok :D ). Számomra ez lett a legfőbb parancs, amit mindenképp be fogok tartani még akkor is, ha zöld hó esik :D 

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, Ha szeretet nincs bennem, Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Legyen bár prófétáló tehetségem, Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt, Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, Ha szeretet nincs bennem, Mit sem érek. 

Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek S vessem oda testem, hogy elégessenek, Ha szeretet nincs bennem, Mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, A szeretet nem féltékeny, Nem kérkedik, nem gőgösködik, Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,

Nem örül a gonoszságnak, De együtt örül az igazsággal. Mindent eltűr, mindent elhisz, Mindent remél, mindent elvisel. A szeretet soha el nem múlik. (1 Korinthosz 13:1-8)

Rosette

Sziasztok

Találtam egy idézetet és ahhoz kerestem képet, de végül annyira belesajdult a szívem a sok borzalomba, amiket találtam képeken, hogy nem tudtam egyiket sem berakni ide. Ti mit szóltok ezekhez a gondolatokhoz:

Az elképzelés, amely szerint 

az egyik élet többet ér, mint

egy másik, a gyökere minden

rossznak itt a földön.

Még sosem gondoltam bele, de sajnos nagyon is igaz lehet, amit ide leírtak. Ha jobban belegondolok, Isten sem tesz különbséget ember és ember között, hiszen mindenki az ő gyermeke, akkor mi miért hisszük azt, hogy a mi életünk fontosabb, mint a mások élete? Hogy minket jobban szeret és többet törődik velünk, mint másokkal? Van egy kedves versem, amit még a régi magyar tanárnőm Bibliáján láttam felírva vastagon:

Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak.  

(Máté 7:7)

Nem azt írja, hogy fehérek, feketék, zsidók, vallásosak vagy bárki más.... mindenkinek szól. Hiszen ha csak azokon segítene, akik Őt szeretik, akkor az nem lenne feltétlen szeretet. Viszont ha olyan emberen is segít, aki addig nem hitt, csak kérte, lehet, hogy utána teljesen megváltozik (láttam már rá példát). Azt hiszem, hogy ha a szívünkbe zárnánk ezt a gondolatot, akkor máris változhatna valamit a világ. 

Rosette

Üdvözlök mindenkit a blogomon :)

Tudom, hogy most valamilyen nagy szónoklatot kellene írnom, hogy mit is szeretnék pontosan, de sajnos nem tudok :D A céljaim kevésbé szónoklatba illők, inkább csak olyan magam elé kitűzött célok.

Nagyon sok vallást megjártam már és nagyon sok embert láttam már keresni Istent. Azt tapasztaltam, hogy néhányan elvesznek egyszerűen a sok vallás tömkelegében, holott nem feltétlenük kellene egyedüli eszközként tekinteni a vallást az Úrhoz vezető út felé. Sokszor feltettem már magamnak a kérdést: ha úgy gondolom, hogy csak a valláson keresztül érhetem el Atyámat, akkor vajon Őt imádom, vagy a vallást? Semmi rosszat nem látok abban, ha valaki vallással érzi teljesnek az életét, ám ha valaki nem, azt is megértem.

És itt érkeztem el a blogom céljához. Annyi sok vitát láttam már hívő emberek között csupán azért, mert más valláshoz tartoznak. Mondjátok, nem szeretnétek egy olyan helyet, ahol békében lehet társalogni a nézeteitekről? Vajon én teremthetek nektek egy ilyen helyet? A választ nem tudom, de annyira szeretném megpróbálni!

Bibliai témájú bejegyzéseket fogok leginkább kirakni és nyitott a kommentelés, sőt, örülnék, ha megosztanánk egymással az érzéseinket, gondolatainkat az adott témával kapcsolatban. Kérlek, vegyétek figyelembe, hogy más embereknek eltérő lehet a véleménye a tietektől, ezt tartsátok tiszteletben annyira, amennyire ti is szeretnétek, ha a tiéteket tiszteletben tartanák, rendben?

Még egyszer nagyon sok szeretettel köszöntelek titeket itt, a blogomon és nagyon remélem, hogy kellemes érzés lesz olvasni a blogot :)

Rosette