Karácsony

Ünnepelhetjük-e vagy sem?

Sziasztok :)

Nemsokára itt a karácsony és nekem egy pillanatig sem volt kétséges, hogy ünnepeljem-e, mikor egy blogra tévedtem, ahol ez vita tárgya volt. Megtudtam, hogy vannak olyan szervezetek, ahol nenm tarthatják meg a tagok a karácsonyt. Mivel a Bibliára hivatkoztak, így szerettem volna utána járni, hogy pontosan hogy is van ez.

Kezdem a vitás résszel: a karácsony egy pogány ünnep. Ahogy én olvastam, ez félig igaz. Volt régen a pogányoknál egy ünnep az év ezen részén. Például Rómában Szaturnáliának, a földművelés istenének tartott ünnepe december 17-25 között. Ilyenkor szokás volt mindent fénnyel borítani, engesztelni az istent, hiszen a föld termésétől tényleg életek függtek akkoriban. Örökzöld ágakkal díszítették az ünnepség helyszínét. Karácsonyfa akkor még sehol sem volt, azt a XVIII. században vették fel a szokások közzé.

Miután a kereszténység államvallás lett, törvényessé tették Jézus születésének megünneplését. Senki sem tudta, hogy mikor született, ám mindenki szeretett volna megemlékezni róla, hiszen az anyák tudják, hogy a születés mekkora csoda, főleg a Megváltónké.... Akkoriban január 6. volt kijelölve a megemlékezésre, vízkereszt ünnepén. 325-ben összeült a nikai zsinat, ahol ezt az időpontot áttették december 25-26-ra. Nem találtam hiteles forrást az időpont megváltoztatására, de sok szakvéleményt olvastam róla. Az egyikben az állt, hogy a megtért pogányoknak szerettek volna kedvezni ezzel. Hogy a pogányok ne érezzék a sok ünnepük hiányát és ne gondoljanak pogány istenekre, azzal próbálták segíteni őket, hogy az egyik ünnepükhöz közeli időpontba rakták Jézus Krisztus születésének megemlékezését. Szerintem - és ismétlem, hogy ez csak az én véleményem - sokat segíthetett ez a megoldás a pogányoknak. Nem könnyű valami olyasmin változtatni, amiben nevelkedtél.

Végül a mai szokások kialakultak, bár párhuzamokat lehet vonni a régi pogány hagyományok és a karácsony szokásai között.

Hogy ünnepeljük-e? Sok érv szól ellene és mellette is. Ellene szól, hogy esetleg bepiszkolhatnánk Krisztus születésének emlékét azzal, hogy pogány szokásokat gyakorlunk. Másrészt Jézus maga sosem kérte, hogy emlékezzünk meg a születéséről. Viszont mellette szól az, hogy a pogány hagyományok hamarabb voltak, mint például a zsidóság. A zsidóság hivatalosan csak azután lett Isten népe, miután elmenekültek Egyiptomból. Viszont már jóval ezelőtt rengetek szokás kialakult, lásd az egyiptomiakat. Így nem meglepő, hogy az emberek berögzült szokásaikat belevitték az ünnepekbe, mikor áttértek a keresztény hitre. Ráadásul ma senkinek nem az jut eszébe a karácsonyfáról, hogy régen pár nappal karácsony előtt mit is ünnepeltek a pogányok és igazából senkit nem érdekel. Ők egyszerűen csak megmelékezni szeretnének vagy kimutatni a szeretetüket nem csak a családjuk, hanem mások iránt is. Most jönne az a sablonos mondat, hogy nem csak ilyenkor kellene. Teljesen igazatok van: nem csak ilyenkor kellene. Ám a mai rohanó életünkben van rá más alkalom, mikor pont ezért kapunk egy kis szabad időt? Nem csak annyi időnk szokott maradni munka után, hogy zsák módjára bedőljünk az ágyba? Mindennek van jó és rossz oldala is, nem csak az egyiket kell nézni, hanem mindkettőt, ha teljes képet szeretnénk kapni.

Mit gondol erről Isten? Nem tudom. Egy Bibliai verset találtam, ami most pont ide illik és gyönyörűen leírja, hogy mennyire tiszteletben kellene tartanunk a másik döntését:

Van, aki különbséget tesz a napok közt, a másik meg minden napot jónak tart. Kövesse mindenki a maga meggyőződését. Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi. S aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszi, és ő is hálát ad Istennek.

(Róma 14:5,6)

Mennyei Atyánk a legnagyobb erőt adta nekünk: a szabad akaratot és bölcsességet is adott hozzá, hogy tudjunk dönteni. Igyekezzünk ezt tiszteletben tartani és az Úrra hagyni a döntést. Én pedig úgy zártam le magamban ezt a kérdést, hogy imában megbeszéltem Égi Atyámmal. Remélem ti is rendbe tudjátok rakni ezt a kérdést.

Rosette